a tiszán innen...
Tiszadob kis felső-magyarországi falu; itt egyesül a Tisza két ága, az Eleven- és a Holt-Tisza, ahogy egykor nevezték őket. Az Eleven-Tisza széles, sárga lustán hömpölyög
homokos partjai közt; a Holt-Tisza, melyet gáttal vágtak el a főmedertől, mintha tó volna; sűrű szomorúfüzek hajolnak sötétkék, mozdulatlan vize fölé, mely telis-tele van vízililiomokkal.
Hatalmas panoráma tárul itt elénk: távolba vesző tokaji hegyek, sötétzöld tölgyerdő…
Tiszadob és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A környékén végzett ásatások során bronzkori leletek, szarmata temető nyomai kerültek felszínre, a falu határában pedig
az itt húzódó csörsz-árok és egy földvár nyomaira bukkantak.
Tiszadob község neve először 1220 körül kerül említésre a Váradi Regestrumban. Hosszú ideig királyi birtok volt, majd a
Gut-Keled nemzetség Dob-i ágának birtoka. 143O-ban Zsigmond király az egri püspökségnek adományozta. 1588-tól már a Báthory család birtokai között található. Az 16OO-as évek végétől
II. Rákóczi Ferencé és nővéréé, azonban a szabadságharc bukása után e birtokot is elkobozzák a Rákócziaktól. 1746-ban Károlyi Ferenc vásárolta meg, majd (beházasodás révén) az
Andrássy család tulajdona lett a falu és környéke is.
1846-ban a Tisza szabályozásának kezdetét jelképezve itt, Tiszadobon tette az első kapavágást Széchenyi István gróf. E jeles esemény
szereplőit idézi fel az itt állított emlékmű Széchenyi István, Andrássy Gyula és Vásárhelyi Pál nevével.