Tiszadob és környéke

Tiszadob

Tiszadob kis felső-magyarországi falu; itt egyesül a Tisza két ága, az Eleven- és a Holt-Tisza, ahogy egykor nevezték őket. Az Eleven-Tisza széles, sárga lustán hömpölyög homokos partjai közt; a Holt-Tisza, melyet gáttal vágtak el a főmedertől, mintha tó volna; sűrű szomorúfüzek hajolnak sötétkék, mozdulatlan vize fölé, mely telis-tele van vízililiomokkal.

Hatalmas panoráma tárul itt elénk: távolba vesző tokaji hegyek, sötétzöld tölgyerdő…

Története

Tiszadob és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A környékén végzett ásatások során bronzkori leletek, szarmata temető nyomai kerültek felszínre, a falu határában pedig az itt húzódó csörsz-árok és egy földvár nyomaira bukkantak.

Tiszadob község neve először 1220 körül kerül említésre a Váradi Regestrumban. Hosszú ideig királyi birtok volt, majd a Gut-Keled nemzetség Dob-i ágának birtoka. 143O-ban Zsigmond király az egri püspökségnek adományozta. 1588-tól már a Báthory család birtokai között található. Az 16OO-as évek végétől II. Rákóczi Ferencé és nővéréé, azonban a szabadságharc bukása után e birtokot is elkobozzák a Rákócziaktól. 1746-ban Károlyi Ferenc vásárolta meg, majd (beházasodás révén) az Andrássy család tulajdona lett a falu és környéke is.

1846-ban a Tisza szabályozásának kezdetét jelképezve itt, Tiszadobon tette az első kapavágást Széchenyi István gróf. E jeles esemény szereplőit idézi fel az itt állított emlékmű Széchenyi István, Andrássy Gyula és Vásárhelyi Pál nevével.